Előadás a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának ülésén, 2015. június 22-én

2015. július 09. - Bíróságfigyelő

Június 22-én délelőtt a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma ülésének az áldozatvédelem volt a témája. Mivel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felkérésére a Kollégium előtt a múlt évben ismertetésre került A bíróságok monitorozása a párkapcsolati erőszakkal érintetett esetek kezelésében című tanulmányunk, dr. Mikó Gergely, a Kollégium vezetője meghívta egyesületünket, hogy tapasztalatainkról, javaslatainkról tartsunk előadást. Jelen volt az ülésen dr. Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője is. Az előadást a Kollégium harmincegynéhány tagja számára a PATENT Jogvédő Egyesület képviseletében dr. Spronz Júlia, az egyesület jogász munkatársa tartotta meg.

Az ülés előtt megtudtuk, hogy a korábbi, 2013-14-ben lezajlott első bíróságfigyelő projektünk eredményeiről beszámoló tanulmány alapján az OBH vizsgálatot kezdeményezett – ennek a vizsgálatnak az eredményeit sajnos még nem ismerjük.

Előadásában Spronz Júlia összefoglalta, mi a bíróságfigyelő projekt lényege: az, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. A mi programunk lényege, hogy önkénteseink olyan üléseket figyelnek meg, amelyek párkapcsolati erőszakkal érintett ügyek miatt zajlanak, de hasonló projektek természetesen működhetnének más területeken is. Programunknak célja és egyik eleme is, hogy tapasztalatainkat, módszertanunkat megosszuk más jogvédő civil szervezetekkel is. A PATENT Egyesület által szervezett önkéntesképzésre elsősorban egyetemisták jelentkeztek: többnyire leendő jogászok, szociális munkások és pszichológusok, de vannak közöttük más szakok hallgatói, illetve más szakmák képviselői is. A laikus megfigyelők egy összegezés érdekében dokumentálják is tapasztalataikat, egy általunk összeállított monitorozó lapot kitöltve: rögzítik benyomásaikat, a bíróságon tapasztaltakat, a perek szereplőinek attitűdjeit – természetesen anonimizálva, nevek vagy bármilyen más azonosításra alkalmas adat feltüntetése nélkül.

A bíróságok működésének nyilvánossága kapcsán Spronz Júlia kitért a tárgyalási jegyzék problémájára: elvileg nem lenne technikai akadálya annak, hogy a tárgyalásokról szóló alapvető információkat akár egy hétre előre közöljék, ne egy adott nap reggelén lehessen csak megtudni, milyen ülések zajlanak aznap. Amikor azonban azt említette, hogy a korábban lezajlott projekt és az egyesület ügyfeleinek egyik tapasztalata, hogy a bírók időnként megfelelő indokolás nélkül rendelnek el zárt tárgyalást, a teremben ülők közül sokan felmordultak.

Spronz Júlia kitért arra az áldozatvédelmi szempontra is, hogy megoldatlan az ülések előtti várakozás: a bántalmazás áldozatának a bántalmazóval (és esetleg annak családtagjaival) kell várakoznia az ülésterem előtt, és ez a helyzet alkalmas arra, hogy őt megfélemlítsék. (Ráadásul a korábban lezárult bíróságfigyelő program egyik megállapítása az is, hogy előfordult egy-egy bírónál a rendszeres késés.) Az is egy fontos (és költségekkel nem járó) áldozatvédelmi technika, ha a partnerkapcsolati erőszak áldozatát, aki egyébként az adott perben akár vádlott is lehet, hamarabb kiengedik az ülésről, mint a bántalmazót: így elérheti az autóját vagy valamilyen tömegközlekedési eszközt, mire a bántalmazó kilép a bíróság épületéből. (Azt a beszélgetés végén az egyik résztvevő maga is elismerte, hogy az EU áldozatvédelmi irányelvei egybeesnek a mi ajánlásainkkal, és a bíróknak ezekkel a jövőben mindenképpen foglalkozniuk kell.)

Megjegyezte, hogy az a tény, hogy a párkapcsolati erőszakkal érintett ügyek jelentős részét (pl. a könnyű testi sértést, rágalmazást) magánvádas eljárás keretében tárgyalják (amikor a vád képviseletét a sértett és nem ügyész látja el), ellentmond az Isztambuli Egyezménynek, amelyet a magyar kormány már aláírt, de még nem ratifikált. Hátrányosan érinti a bántalmazott nőket az is, hogy ezekben az ügyekben nincs költségmentesség, és a per kötelező eleme a békítés.

Végül arra tért ki előadásában, hogy ha a párkapcsolati erőszakra jellemző bántalmazást úgy vizsgálja a bíróság, hogy csak arra koncentrál, mi történt egy adott napon (pl. amikor a bántalmazó testi sértést követett el), akkor a „körülmények feltárásának” eredménye egészen más, mint az áldozatok valósága, mindennapi realitása. Az ülésen résztvevő bírók ezen a ponton is morgolódtak. Mint reakcióikból kiderült, azért, mert az előzmények feltérképezésének követelményét úgy kell teljesíteniük, hogy közben ne sértsék a terhelt jogait illetve a pártatlanság alapelvét. Természetesen az ilyen egyensúlyok megtalálása, a „finomhangolás” az áldozatvédelem követelményei és a pártatlanság között a bíróság egyik alapvető feladata. És a hivatkozott büntetőeljárási törvényi keret is mozgó, el-elmozduló keret: a társadalmi kérdések folyamatosan beszűrődnek a jogalkalmazásba, időnként módosítva annak törvényi feltételeit, meghatározottságait is.

Amikor az előadást követően arról esett szó, hogy hogyan élik meg a bántalmazást elszenvedők azt, ami a bíróságon történik velük, és Spronz Júlia elmondta, hogy másodlagos viktimizációt jelent, ha valakit bírsággal fenyegetnek, mert zokog a tárgyaláson, akkor egyrészt ismét kicsit felbolydultak a jelenlevők, és azt jelezték szóban is, hogy ez „nem fordulhat elő”, másrészt szó esett arról is, hogy a „parttalan hisztériának” valahogyan véget kell vetni. A PATENT Egyesület jogásza azonban nyilvánvalóan egy jogsegélyért folyamodó nő tapasztalatát idézte fel – és a jelenleg folyó bíróságfigyelő programban részt vevő, interjút adó bántalmazott nők is sorra azt fogalmazzák meg, hogy ha indulataik (például az, hogy félnek a bántalmazótól, vagy az, hogy dühösek az őket és gyermekeiket megverő, megalázó és megfélemlítő bántalmazóra) megjelennek ügyük tárgyalása folyamán, gyakori, hogy a bíró ellenségesen vagy lekezelően viszonyul hozzájuk.

Az egyik résztvevő bíró hozzáfűzte, hogy a bántalmazó kapcsolatok esetében a teljes folyamat vizsgálata elsősorban az ügyészségen múlik. A PATENT Egyesületnek egyik fő feladata a szakemberképzés a nőket és a gyerekeket érő erőszak megelőzése, illetve az erőszak áldozatainak támogatása, e társadalmi csoportok társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Így azért dolgozunk, hogy más szervezetekkel együtt minél több szakma képviselőjének tarthassunk érzékenyítő képzéseket. Bíróságfigyelő programjaink tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos volna egy-egy előadáson túl valódi érzékenyítő képzést tartanunk a bántalmazás áldozatainak tapasztalatairól mind a büntető, mind a polgári kollégiumok bíráinak. Reméljük, hogy erre a 2016 tavaszáig tartó program során még lesz módunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://birosagfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr557612580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.