BÍRÓSÁGFIGYELŐ

Második budapesti monitorozó-képzésünk

2015. október 13. - Bíróságfigyelő

Mivel tavasszal nem mindenki tudott részt venni a képzésen, aki jelentkezett monitorozó önkéntesnek, szeptemberben egy újabb csoport monitorozó önkéntesnek tartottunk képzést Budapesten. Azóta többen meg is kezdték a tárgyalás-megfigyelő munkát.

A Bíróságfigyelő ősszel

Folytatódik a Bíróságfigyelő program munkája:

* szeptember 3-án az ELTE elsőéves jogászhallgatóinak mutattuk be a programot, amely kapcsolódik a párkapcsolati erőszak jogklinikához (olyan más jogklinika-résztvevő szervezetekkel együtt mutatkoztunk be, mint a CFCF, az Utcajogász és a Pártfogói Csoport);

* szeptemberben indul az ELTE állam- és jogtudományi karán a párkapcsolati erőszak jogklinika, amelynek óráit Kiss Valéria mellett egyesületünk jogsegélyszolgálatának vezetője, Spronz Júlia tartja majd; a hallgatók néhány elméleti óra után részt vesznek a Bíróságfigyelő program monitorozó munkájában, az egyetemi órákon pedig esetmegbeszéléseket tartanak;

* egyetemi jegyzetet szerkesztünk a jogklinika-órákhoz;

* áldozatsegítő szervezetek számára tartunk képzéseket;

* önkénteseink folytatják monitorozó munkájukat, és szeptember 12-én azok számára, akik tavasszal nem fértek már be a képzési keretbe, újabb képzést tartunk Budapesten;

* stratégia-tervezési folyamatot szervezünk a bíróságok működésének átláthatóbbá tétele érdekében.

Munkás őszünk lesz tehát -- a tevékenységeinkről természetesen továbbra is hírt adunk majd.

Előadás a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának ülésén, 2015. június 22-én

Június 22-én délelőtt a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma ülésének az áldozatvédelem volt a témája. Mivel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felkérésére a Kollégium előtt a múlt évben ismertetésre került A bíróságok monitorozása a párkapcsolati erőszakkal érintetett esetek kezelésében című tanulmányunk, dr. Mikó Gergely, a Kollégium vezetője meghívta egyesületünket, hogy tapasztalatainkról, javaslatainkról tartsunk előadást. Jelen volt az ülésen dr. Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője is. Az előadást a Kollégium harmincegynéhány tagja számára a PATENT Jogvédő Egyesület képviseletében dr. Spronz Júlia, az egyesület jogász munkatársa tartotta meg.

Az ülés előtt megtudtuk, hogy a korábbi, 2013-14-ben lezajlott első bíróságfigyelő projektünk eredményeiről beszámoló tanulmány alapján az OBH vizsgálatot kezdeményezett – ennek a vizsgálatnak az eredményeit sajnos még nem ismerjük.

Előadásában Spronz Júlia összefoglalta, mi a bíróságfigyelő projekt lényege: az, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. A mi programunk lényege, hogy önkénteseink olyan üléseket figyelnek meg, amelyek párkapcsolati erőszakkal érintett ügyek miatt zajlanak, de hasonló projektek természetesen működhetnének más területeken is. Programunknak célja és egyik eleme is, hogy tapasztalatainkat, módszertanunkat megosszuk más jogvédő civil szervezetekkel is. A PATENT Egyesület által szervezett önkéntesképzésre elsősorban egyetemisták jelentkeztek: többnyire leendő jogászok, szociális munkások és pszichológusok, de vannak közöttük más szakok hallgatói, illetve más szakmák képviselői is. A laikus megfigyelők egy összegezés érdekében dokumentálják is tapasztalataikat, egy általunk összeállított monitorozó lapot kitöltve: rögzítik benyomásaikat, a bíróságon tapasztaltakat, a perek szereplőinek attitűdjeit – természetesen anonimizálva, nevek vagy bármilyen más azonosításra alkalmas adat feltüntetése nélkül.

A bíróságok működésének nyilvánossága kapcsán Spronz Júlia kitért a tárgyalási jegyzék problémájára: elvileg nem lenne technikai akadálya annak, hogy a tárgyalásokról szóló alapvető információkat akár egy hétre előre közöljék, ne egy adott nap reggelén lehessen csak megtudni, milyen ülések zajlanak aznap. Amikor azonban azt említette, hogy a korábban lezajlott projekt és az egyesület ügyfeleinek egyik tapasztalata, hogy a bírók időnként megfelelő indokolás nélkül rendelnek el zárt tárgyalást, a teremben ülők közül sokan felmordultak.

Spronz Júlia kitért arra az áldozatvédelmi szempontra is, hogy megoldatlan az ülések előtti várakozás: a bántalmazás áldozatának a bántalmazóval (és esetleg annak családtagjaival) kell várakoznia az ülésterem előtt, és ez a helyzet alkalmas arra, hogy őt megfélemlítsék. (Ráadásul a korábban lezárult bíróságfigyelő program egyik megállapítása az is, hogy előfordult egy-egy bírónál a rendszeres késés.) Az is egy fontos (és költségekkel nem járó) áldozatvédelmi technika, ha a partnerkapcsolati erőszak áldozatát, aki egyébként az adott perben akár vádlott is lehet, hamarabb kiengedik az ülésről, mint a bántalmazót: így elérheti az autóját vagy valamilyen tömegközlekedési eszközt, mire a bántalmazó kilép a bíróság épületéből. (Azt a beszélgetés végén az egyik résztvevő maga is elismerte, hogy az EU áldozatvédelmi irányelvei egybeesnek a mi ajánlásainkkal, és a bíróknak ezekkel a jövőben mindenképpen foglalkozniuk kell.)

Megjegyezte, hogy az a tény, hogy a párkapcsolati erőszakkal érintett ügyek jelentős részét (pl. a könnyű testi sértést, rágalmazást) magánvádas eljárás keretében tárgyalják (amikor a vád képviseletét a sértett és nem ügyész látja el), ellentmond az Isztambuli Egyezménynek, amelyet a magyar kormány már aláírt, de még nem ratifikált. Hátrányosan érinti a bántalmazott nőket az is, hogy ezekben az ügyekben nincs költségmentesség, és a per kötelező eleme a békítés.

Végül arra tért ki előadásában, hogy ha a párkapcsolati erőszakra jellemző bántalmazást úgy vizsgálja a bíróság, hogy csak arra koncentrál, mi történt egy adott napon (pl. amikor a bántalmazó testi sértést követett el), akkor a „körülmények feltárásának” eredménye egészen más, mint az áldozatok valósága, mindennapi realitása. Az ülésen résztvevő bírók ezen a ponton is morgolódtak. Mint reakcióikból kiderült, azért, mert az előzmények feltérképezésének követelményét úgy kell teljesíteniük, hogy közben ne sértsék a terhelt jogait illetve a pártatlanság alapelvét. Természetesen az ilyen egyensúlyok megtalálása, a „finomhangolás” az áldozatvédelem követelményei és a pártatlanság között a bíróság egyik alapvető feladata. És a hivatkozott büntetőeljárási törvényi keret is mozgó, el-elmozduló keret: a társadalmi kérdések folyamatosan beszűrődnek a jogalkalmazásba, időnként módosítva annak törvényi feltételeit, meghatározottságait is.

Amikor az előadást követően arról esett szó, hogy hogyan élik meg a bántalmazást elszenvedők azt, ami a bíróságon történik velük, és Spronz Júlia elmondta, hogy másodlagos viktimizációt jelent, ha valakit bírsággal fenyegetnek, mert zokog a tárgyaláson, akkor egyrészt ismét kicsit felbolydultak a jelenlevők, és azt jelezték szóban is, hogy ez „nem fordulhat elő”, másrészt szó esett arról is, hogy a „parttalan hisztériának” valahogyan véget kell vetni. A PATENT Egyesület jogásza azonban nyilvánvalóan egy jogsegélyért folyamodó nő tapasztalatát idézte fel – és a jelenleg folyó bíróságfigyelő programban részt vevő, interjút adó bántalmazott nők is sorra azt fogalmazzák meg, hogy ha indulataik (például az, hogy félnek a bántalmazótól, vagy az, hogy dühösek az őket és gyermekeiket megverő, megalázó és megfélemlítő bántalmazóra) megjelennek ügyük tárgyalása folyamán, gyakori, hogy a bíró ellenségesen vagy lekezelően viszonyul hozzájuk.

Az egyik résztvevő bíró hozzáfűzte, hogy a bántalmazó kapcsolatok esetében a teljes folyamat vizsgálata elsősorban az ügyészségen múlik. A PATENT Egyesületnek egyik fő feladata a szakemberképzés a nőket és a gyerekeket érő erőszak megelőzése, illetve az erőszak áldozatainak támogatása, e társadalmi csoportok társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Így azért dolgozunk, hogy más szervezetekkel együtt minél több szakma képviselőjének tarthassunk érzékenyítő képzéseket. Bíróságfigyelő programjaink tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos volna egy-egy előadáson túl valódi érzékenyítő képzést tartanunk a bántalmazás áldozatainak tapasztalatairól mind a büntető, mind a polgári kollégiumok bíráinak. Reméljük, hogy erre a 2016 tavaszáig tartó program során még lesz módunk.

Beszámoló a miskolci képzésről

Az egyik résztvevő szavaival:

A bíróságfigyelő programról az egyik barátnőmtől szereztem tudomást. Miután elolvastam a felhívást, azonnal jelentkeztem, hiszen nagyon hasznosnak találtam. Mivel a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója vagyok, bíztam benne, hogy a tanulmányaimmal részben összefüggő témákat érintünk a képzés során.

A miskolci képzést dr. Spronz Júlia (Patent Egyesület) és Tóth Györgyi (NANE Egyesület) tartotta. Az oktatáson négyen vettünk részt. Interaktív volt, sok kérdést tehettünk fel, és ezekre szívesen válaszoltak. Jó hangulatban, gyorsan eltelt a hétvége.

Kiderült, hogy nemcsak hasznos, de érdekes is a program. A kétnapos esemény alatt tényleg rengeteg hasznos információt tudtam meg a párkapcsolati, családon belüli erőszak módjairól, elkövetőiről. Megdöbbentő volt számomra például az erőszakot átélt nők számadatainak látványa magyar és európai viszonylatban is.

Mindezeknek tükrében kíváncsian várom a monitorozás megkezdését. Biztosan érdekes ügyeknek lehetek majd a tanúja. Szerintem hamar el fog telni ez az egy év, és a program végére sok újdonságot meg fogok tapasztalni.

Mindenkinek csak ajánlani tudom mindezt, hiszen a képzésen hallottak valóban felnyitják az ember szemét. Kicsit másképp látom a világot a kurzus elvégzése óta.

Fehér Nikolett

A Bíróságfigyelő Program szükségességéről

Az elmúlt hetekben, ahogyan az összes képzés befejeződött, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Miskolcon és Debrecenben is (bár a jelentkezők nagy száma miatt Budapesten még lesz egy képzés ősz elején is), a monitorozók megkezdték a munkájukat. A program azon az elven működik, hogy a monitorozó önkéntesek véletlenszerűen ülnek be hallgatóságként egy-egy olyan tárgyalásra, amikor az ügyben valószínűsíthető a partnerkapcsolati erőszak megjelenése, hogy megfigyeljék az ügyben eljáró bíró és más résztvevők reakcióit, attitűdjét. Ugyanakkor olyan esetek is vannak, amikor a bántalmazást elszenvedettek maguk jelzik, hogy szeretnék, ha a program önkéntesei jelen lennének az ügyük tárgyalásán. És ügyek vannak, egyre gyakoribbak az ilyen megkeresések:

"2015. június X-én a ... bíróságon lesz a lányom tárgyalása. (...) A lányom és én feljelentettük a férjemet  életveszélyes fenyegetés miatt. Most átkerült az ügy a bíróságra. (...) hogyan tudjuk ezt bizonyítani. Telefonon felvettük, de azt mondják, hogy ez nem hivatalos és tilos. Más lehetőségünk nincs a bizonyításra. Engem is több ízben fenyegetett, hogy elvágja a torkomat... Félünk. (...)"

Időközben interjúkat is készítünk bántalmazott nőkkel, akiknek az ügye több hatóság látókörébe került, és nemrég zajlott vagy épp zajlik ügyük bírósági tárgyalása is. Az alábbiakat egy olyan nő mondta el, aki ellen a férje súlyos testi sértést követett el, és az egyik gyermeküket is súlyosan bántalmazta, a testvérei jelenlétében:

"A bontóperünkben a legújabb fejlemény: a bíró igazságügyi pszichológus szakértőt rendelt ki. Azt gondolom, hogy az ismerőse, mert a keresztnevén emlegette a tárgyaláson. A végzésben ugyanaz a név szerepel. És az áll ebben a végzésben, hogy 'a felperes elzárkózása miatt' az apa nem tud a gyermekével kapcsolatot tartani. Nem a gyerek félelmei miatt! Akit mentő vitt el az egyik verés után...

A bontóper tárgyalása 3 éve kezdődött. Azután,  hogy összeverte és fojtogatta az akkor kamasz legnagyobb gyerekünket. A gyerekorvoshoz fordultunk, ő küldött minket gyermekpszichológushoz is. (...)

(...) A rendőrség azt mondta, hogy amíg nem folyik vér, vagy nincs hivatalosan nyolc napon túl gyógyuló sérülés, ők nem tehetnek semmit. Gyermekvédelmi jelzés nem történt. Sem a rendőrség, sem az iskola nem jelzett soha semmit.

Amikor beadtam a válókeresetet és a férjem kapcsolattartási kérelemmel állt elő, azonnal megkapta. Ezekkel az előzményekkel! Addigra már ítélet is született: hat hónapos börtönbüntetést szabtak ki rá két évre felfüggesztve, súlyos testi sértésért.

(...) Egymás után több kapcsolattartásra egyáltalán nem jött el. Aztán egyszer csak megjelent egy két méteres, bőrkabátos férfival. Két éve tart tart a gyámhivatali huzavona. Végrehajtási kérelmeket adott be, pénzbírságot szabtak ki rám. De a gyerekek nem akartak vele menni. Többször egy-egy tanúval jött. Azt mondta, pakoljanak, külföldre viszi őket. A gyámhatóság pedig azt mondta: csak az számít, hogy az apa megjelenik-e, és hogy sor kerül-e a gyermekek átadására. Ha nem akarnak az apával elmenni, az anya feladata, hogy felkészítse őket. Ha szükséges, köteles szakember segítségét kérni!

Amikor a gyerekünket bántalmazta, a két kisebb gyerek is jelen volt. A kiskorú veszélyeztetése miatt indított per még folyik, már a 4. rendőrségi nyomozónál van az ügy, onnan nem jut tovább. Az ügyészség és a rendőrség között elakad, a bíróság elé nem jut el. A gyámhatóság szerint ha az apát ebben az ügyben gyanúsítottként kihallgatják, minden borul: akkor minden végzést visszavonnak. Két éve idézték is, de egy ügyvédi irodán keresztül kimentette magát, hogy külföldi tárgyalása miatt nem tud megjelenni. Azóta nem idézték, nem hallgatták ki gyanúsítottként, és a negyedik nyomozónál van az ügy...

A bontóperben az ügyvéd kérte, ügyszámmal, hogy a bíróság szerezze be az iratokat. Pl. (valakit) bántalmazott egy parkolóban, és garázdaságért 300.000 Ft pénzbírságot kellett fizetnie; súlyos testi sértés; több rendőrségi intézkedésről papírok; látleletek… A bíróság nem kért be egyet sem. Nem is reagáltak. Mi beszereztük őket, és beadtuk.

Többször előfordult, hogy a bíró lekapcsolta a magnót, és akkor mondott valamit. Ez nem kerül a jegyzőkönyvbe. És nem tud dönteni, döntésképtelen. Megegyezésre vár...

A már meglevő pszichológusi vélemények arról, hogy a legkisebbik gyerekünk retteg tőle és traumatizált, ne legyen kapcsolattartás, nem ismerősöktől vannak! Nevelési tanácsadótól, egy gyerekkórház pszichológusától. Ennek ellenére a gyámhatóság azt kéri: a gyermekorvos vizsgálja meg kéthetente, és írjon újra meg újra igazolást: a gyermekpszichológus szakvéleménye alapján a láthatáson nem vehet részt. De miért nem a gyerek az első?

És akkor a bíró azt mondja: „öntik ide elém a sok gennyet…”

A bontóper beadásakor kötelező kereseti igazolást csatolni. Az apa ezt nem tette meg. Nem vizsgálják, nincs róla hivatalos tudomásuk azóta sem."

Szegedi képzés: április 24-25.

Lezajlott a szegedi képzés is, indul ott is a monitorozó munka!

20150424_170319.jpg

Az egyik résztvevő, Dudás Kata beszámolója:

Az utolsó pillanatban értesültem a bíróságfigyelő programról az egyik kedves ismerősömtől. Mivel a jogi karon tanulok, nem áll tőlem távol az igazságszolgáltatás világa, így egyből felkeltette a figyelmemet ez a felhívás. A képzés alatt rengeteg olyan információval bővült a tudásom, amiről eddig még nem hallottam.

Szegeden kétnapos volt a képzés, helyszíne az Ifjúsági Ház volt. Öten voltunk önkéntesek. A program önkéntes-koordinátora az első pillanattól kezdve nagyon kedves és közvetlen volt, a képzők, a PATENT Egyesület jogsegélyszolgálatánál dolgozó jogászok pedig szakmai tudásukat és tapasztalataikat osztották meg velünk. A képzés interaktív volt, tehát mindenki megtudhatta mások véleményét, és az élményeinket is megoszthattuk különböző játékok és feladatok keretein belül.

A monitorozótársaim nagyon kedvesek voltak, és az különösen tetszett, hogy alig két nap alatt ennyire meg tudtunk nyílni egymás előtt. Úgy érzem, hogy nagyon jó társasággá váltunk már ez alatt a rövid idő alatt is.

A képzés alatt olyan dolgokról tanultunk, mint például hogy hogyan viselkednek a bántalmazók, milyen lelki sérelmek érik az áldozatot, mi az a poszttraumás stressz szindróma és hogyan lehet kezelni, illetve hogy mi az a „bolygó-elmélet”.

Számomra igen hasznos volt ez a két nap, és nagyon szívesen ajánlom mindenkinek, hiszen csak az előnyére válhat az itt megszerzett tudás, amit az elkövetkezendő egy évben tud majd hasznosítani.

20150424_170150.jpg

20150424_170159.jpg

20150424_170336.jpg

20150424_171600.jpg

Kiegészítő olvasmányok a monitorozóknak

Egyik képzőnk, Tóth Györgyi (NANE) a következő anyagokat javasolja még elolvasásra:

PTSD oktatóvideó szövegkönyve, háttéranyag: http://www.nane.hu/egyesulet/tevekenysegek/allj_mellette.html

Fojtogatás párkapcsolati erőszaknál: http://nokjoga.hu/alapinformaciok/fojtogatas
NANE-PATENT YouTube csatorna: https://www.youtube.com/user/nanepatent

PATENT cikk mediáció és párkapcsolati erőszak témában: http://nokjoga.hu/sites/default/files/filefield/mediacio-parkapcsolati-eroszak-eseten_0.pdf

Erő a változáshoz (kézikönyv női támogató és önsegítő csoportok működtetéséhez): http://www.nane.hu/kiadvanyok/kezikonyvek/ero_valtozashoz.pdf

 

Első budapesti képzés: 2015. április 17-18.

Április 17-én délután és 18-án Tóth Györgyi és Wirth Judit (NANE) vezetésével lezajlott a monitorozók első képzése, igen magas résztvevőszámmal: a tervezett "legalább 10-ből" már az első alkalommal 23 résztvevő lett.

bp_2.jpg

bp_3.jpg

bp_4.jpg

bp_5.jpg

A visszajelzések igen jók voltak, és a héten már meg is indult a monitorozó munka Budapesten!

süti beállítások módosítása